Hazám, Hazám...

2008-10-18

A héten fantasztikus megtiszteltetés ért...életmben először, ráadásul egy kiemelt eseményen, a szegedi színház 125 éves évfordulójának tiszteletére rendezett gálán elénekelhettem a Hazám, Hazám c. áriát.

Semmi korábbi színpadi élményhez sem volt fogható...

Ez aztán tényleg az az ária, amit mindenki ismer, ráadásul csak egy hetem volt megtanulni...

Érdekes módon, viszont nem is izgalom volt bennem...annál inkább egy nyugalommal vegyes koncentráció, ami eddig ilyen helyzetben még nem fordult elő...

Szóval keblére ölelt utána szeged krémje...


Dodó ma volt 13 éves...megünnepeltük szűk körben...olyan furcsa, ahogy egyszercsak kamasz, lett, de ez természetes.

A duplázott életvitelt Pest és Szeged között egyelőre jól bírom...sok a tanulni való, ráadásul hamarosan kijövünk a zenekar első igazi Best of CD-jével 100% Cotton címmel...szóval nem unatkozom...napi 500 gramm c vitamin...Jó kedvű kollégák, szerető család...mi kell még?

Jó kis ősz ez...tetszik...határozottan...

Izgalmas nyár végén...

2008-08-25

Pusszantás mindenkinek (Hofi után szabadon)...

Nincs mentségem, ezért nem is mentegetőzöm, hogy mióta nem írtam ide...

Ez a nyár az eddigi életem legfurább nyara volt...egyrész úgy elszelelt, hogy csak kapkodtam a fejem...most meg fekszem az ágyamban laptoppal az ölemben, és Carusot hallgatom...

Azt az áriát, amit majd szept. 4-én fogok énekelni a Zsinagógában. Élképesztő a megtiszteltetés, hogy egy ilyen minden tekintetben NAGY helyen lesz az a koncert, ami hivatott összegezni azt a 20 évet, ami szintén úgy röppent el mint ez a nyár...
isten ments, hogy panaszként hangozzék mindez, egyszerű tény...

Ma együtt próbált 3 generációs CCS...ZSÉDA, SZűcs Gabi, Kozma Orsi, és a mostani csapat...elképesztő egy tudathasadásos állapot volt, ugyanakkor isteni volt látni, és hallani, hogy mindenkivel ott, és úgy folytattuk, ahol abbahagytuk...Ez életem nagy pillanata lesz...egyszerre mindazokkal (beleértve az első rész Operavendégeit.), akik meghatározták ezt a 20 évet...szerencsés ember vagyok az egyszer szent...

Adri, Gabi, Orsi...hihetetlen volt így együtt látni a mostani csapattal, Gábort, aki szintén csak pislogott...De hát én már csak ilyen vagyok...szeretem a nem várt helyzeteket...ez a lételemem...

És ezeket az embereket így együtt, félrerakva mindazt, ami volt...mindenki láthatóan élvezte, és érezte a mai próba jelentőségét...olyan nagy pillanat volt, mint délelőtt a vizilabdás fiúk győzelme...volt és benne is maradt jócskán a levegőben.

Ezzel a mély lélegzettel megyek fel a színpadra szeptember 4-én...lezárul egy szakasz...fedelet rá...

Az új ládát már gyártják....

Eltüntem, de van magyarázat...

2008-05-01

Nagyon sok minden történt velem...

Az egyik, hogy felléphettem a magyar rádió márványtermében opera áriákkal.

Itt van néhány:








Lesz még ilyen felvételem a közelövőben...

Most pedig pihenéééés!!!!