Az énektanárom...

2008-03-08

Én csak Mesternek hívom..valódi neve Berle Sanford Rosenberg...Ö tényleg az...az utolsó egy letűnt kor stílusából...reggelig írhatnám az életének a történetét. de kicsitg fáradt vagyok hozzá.A Belcanto énekstílust tanítja...Sík Olga óta nem találkoztam ilyen fantasztikus tudással.

Ő most Stockholmban él, ezért ki kel mennem hozzá időről időre. Van háza itthon is, jövő éten hazajön velem...

Nagyon komoly összhang van közöttünk...Hallgassátok meg Őt a youtube-on itt:





Szerintem ez önmagáért beszél...SZép hétvégét, boldog Nőnapot.

Az eső sem tántoríthatott el...

2008-03-04

Az eső... a szomorúságot hozó...mondják rá...van is benne valami...már a neve is lefele viszi az ember kedvét, ha rá gondol...ESŐ...

Pedig tisztít is...persze nem fejtegettem ezt így ki, egyszerűen jól funkcionáltam ma is...nem vittem véghez nagy dolgokat, mégis léptem egyet...

Aztán persze joggal mondhatja bárki: "mi van? meghibbant ez a boldi?" vagy valami szekta beszippantotta?

Szó sincs semmi ilyesmiről...egyszerűen rájöttem egy csomó dologra az életem egy-két sötét szegletével kapcsolatban...és ez annyira feldobott, hogy csak lesek, mint a Luki nyúl...

Persze a tavsz se kutya, hogy itt van a nyakunkon...csak tudjunk vele kezdeni valamit...túl leszünk a szokásos kampányolós nyavaján, azt hisszük, ez majd jól változtat mindenen...aztán azt látjuk, hogy megint csak félig csináltak végig valamit kis hazánkban...Addig csinálják a cirkuszaikat, amíg az összes értékes ember újra elhagyja ezt a klafa kis kárpátmedencét...aztán prédikálhatnak a sok analfabétának, aki azt se tudja elolvasni, hogy "Vizitdíj"...a "Tandíjnak" meg nem lesz értelme, mert nem lesz aki igénybe vegye...


olyan ez az ország mint a csiga, aki kuszik felfelé a kút belsejében:

nappal jön 10 cm-t éjjel vissza csúszik 9-et...

Ezért nem is érdekel már az egész...

Persze IGEN elmegyek szavazni, és NEM hagyom otthon a véleményem...

Tisztulnak a dolgok...

2008-03-03

Nem tudom eddig milyen ködben éltem, de történt valami...sokkal tisztábban kezdem átlátni a körülöttem levő dolgokat...Nem mondom, hogy mostantól mindenre tudom a megoldást is, de a fene tudja...jobb passzban is vagyok...

Ennek egy része a testmozgásra vezethető vissza (ép testben ép lélek)...sokszor úgy éreztem már, hogy épphogy élek...

Elképesztően egyszerűsödött le hirtelen MINDEN!

A fontossági sorrendek is kezdenek újra a helyükre kerülni...

Jó és mégegyszer jó érzés az a harmónia ami megszállt...kívánom mindenkinek...

Persze nem voltam soha egy depis alkat...de most tényleg jobb...Az esetlegesség valahogy eltünt...Látom az utam...és érzem, hogy elég erős is vagyok hozzá...

Ne csak gondold, hogy Te ki vagy, legyél is az!!!

Eszerint fogok cselekedni, gondolkodni...hiszen az évek úgy folynak ki a kezeink közül, hogy már a holnapom is múltidő...

Csak hisszük, hogy urai vagyunk a mindennapjainknak...egy alapvető túlélési játszma valójában az egész...

Ha pedig így van, akkor a léptéken kell változtatni...és ha már egészében látod a dolgokat, és nem veszel el a részletekben, akkor tudsz újra törődni MAGADDAL...és ha rendben vagy, akkor tudsz a környezetedn segíteni...

Húúú de okos lettem hirtelen...De ez most tényleg fordulópont...Helyére került az utolsó puzzle...

Látok!